A gyerekek megérettek a jó kis családi társasozásokra. Eleinte a nyuszifutamot nyomattuk színes oldalú kockákkal. A lényege, dobsz-lépsz. Az nyer aki előbb beér a répához. Aztán a "Ki nevet a végén", ami persze "Ki nem sírt a végén" jelleget öltött. Aztán versenyhelyzet nélküli gyerek Activity, ami nagyon jól szokott sikerülni.
Anya saját, családi társason gondolkozik, ami rólunk szól, és csak mi játszunk vele.
Mindenesetre csináltam egy kísérleti jellegű fotózkodást, előkaptam a Gimp-et, beizzítottam a színes nyomtatót windows alatt (ubuntu még nincs felkészülve Canon IP4600-ból, szóljon, akinek sikerült), a laminálót, és a meggájver díj nyertes Mr. Irodai Iratcsipesz csapatot.
Activityztünk is vele, méghozzá párosban!!! Még ilyet is tud az új társasjáték bábu rendszer!
1 megjegyzés:
Ez nagyon tuti ötlet! Irigykedem erősen. Mi is társasjátékfüggők vagyunk, de mi nem vagyunk tekintettel a 4 éves Somára és ő is kénytelen a stratégiai társasokat játszani velünk. Eddig azt gondoltam, hogy csak ott ül velünk pakolgatja a lapokat és azt hiszi aktív részese a játéknak, de az óvónéni szerint tök jól elmagyarázta az oviban az egyik társas lényegét.Egyébként egyáltalán nem értek egyet a Vekerdyvel abban hogy a gyerekeknek nem szabad társasozni 8 éves korukig, mert nem tudják feldolgozni a kudarcot?!
Üdv
Adri
Megjegyzés küldése