A hétvégére kiforrt az almabor. Idén ügyesen beindult a kazánházban az erejdés, nem kellett borélesztőt használni, a vadélesztők megtették a dolgukat. Ugyesen átalakították a cukort alkohollá és szén dioxiddá. A kotyogó megakadályozta, hogy oxigén kerülön a ballonba, viszont a fejlődő CO2 tudott távozni. Ha oxigén kerülne bele? Jajajj, akkor az alkoholból ecet lenne. C2H6O + O2 = C2H4O2 + H2O (mondja Pallas).
Kiforrt, leült a nagyja szmötyi, ezért elérkezett az idő, hogy a ballonokat csurig töltsük, és ledugózzuk. Oxigént továbbra sem kap, és tovább ülepszik a szmötty.
Az átfejtésnél a célballonokban egy negyed kénlapot elégettem, hogy a kénessav fertőtlenítse, nincs szükség további erjedésre. Kell pár edény, és egy kis matekozás, hogy a végére minél kevesebb maradék legyen, amit megiszogattunk.
Nos, csak ülepedj borocska, ülepedj. Lassan palackokba kerülsz.
Vettem az Elvira majorban pontosan 108 kiló almát, hogy idén is megpróbáljunk almabort, - cidert - alkotni.
Kicsit nagyobb feneket gondoltam keríteni neki, műszüreti jelleggel, vagy valami Apple Day (ami október végén van) érzéssel, szerintem be is jött. Utcabéli barátainkat hívtuk meg a bulira, kisgyerekekkel, hogy lássák, milyen is az, amikor az almát nem megesszük, hanem almalevet csinálunk belőle kissé nagyobb mennyiségben, mint amivel a gyümölcscentrifuga bír.
Első dolog a mosás, amivel a pókoktól, hernyóktól szabadítjuk meg az almát, és letépkedjük a leveleket róla. Szerencsére nagyon tiszta volt a hozott anyag, semmi gond nem volt vele. Idén 50 HUF volt kilogrammja, elégedett vagyok nagyon.
Idén a szőlőszüretnél használatos bogyóroppantó helyett az interneten ellesett metodikával ÁGDARÁLÓT fogtam munkába. A feladata a sejtek feltárása, hogy a lé kijöjjön. Ki is jött rendesen, ahogy a fogadó műanyag kádba az alma velőt igazgattam, mintha tömegoszlató műanyag söréttel lőtték volna a kezem. Kicsit szaporább, mint a bogyóroppantó, meg kell valljam. :)
Aztán rétes bélésnek beillő állagó velőt a szőlőprésbe merjük, és jól lepréseljük. Gyermekjáték. A levet, úgy ahogy van, betöltjük a ballonokba, elég szabad teret hagyva a forrásnál keletkező gusztustalan habnak.
Hát kb. ennyi, saccra 60-65 liter must (almalére mondunk ilyet?) jött össze. Ledugóztam kotyogóval, és 3 nap múlva a kazánházban (mert meleg van) már ügyesen forr borélesztő nélkül.
Viszont micsoda segítséget kaptam, minden gyerek segített, nézte, húzta a prést, végig tudta nézni, hogy lesz az almából almalé.
Naggyon finom almás pulyka combot ettünk, pálinkát ittunk, muffinoztunk és végigkóstoltuk a tesco almabor palettáját. A várakozásokat felülmúlta, konstatáltuk, hogy bizony, lehet élvezni az almabort, ha jól megcsináljuk!!!
