10 óra körüli ébredéssel már behatárolódnak a délelőtti programok. Ez az utolsó napunk, minden gyereknek volt kérése. Panni mégegyszer szeretett volna kalandparkozni, Gergő pedig egy útbaeső játszóteret próbált volna ki szívesen.
Ez a nap ezzel indult.
Pannival megmásztuk immár az 5 és 8 méteres pályát, sok-sok csúszással és még belefért a végén a 3 méteres bemelegítő pálya is. Minden rendben volt!
Eközben Gergő és Anya unásig játszottak a játszótéren, és ahogy visszatértek, kedve volt neki is egyet kalandparkozni az 1 méteres ovis pályán. Szépen beöltöztették mellhevederrel, megkapta az oktatást, és usgyi a pályára. Nagyon komolyan és ügyesen kezelte a karabínereket, a végén már ment egy kézzel is. Annyira bejött neki, hogy két kört ment! A legnehezebb elmondása szerint nem is az egy szál drótkötélen történő séta, hanem a kígyó akadály volt.
Ezután egy záró ebédnél otthagytam egy paklit a melegétel utalványomból, és egy befejező víziszárnyas etetéssel zártuk a nyaralást. A bicikliket este elvittük Veszprémbe a könnyebb csütörtöki hazacipelés érdekében. Elköszöntünk a Balatontól, kellemes volt, jó lesz felidézgetni az élményeket télen.